Országtorta-portya a Zilában

Az elmúlt évben lelkesen fogadtam a születésnapi tortakészítés és kóstolgatás országos rítussá avanzsálását, s örülök, hogy az ötlet nem csak egy alkalomra szólt. Hagyomány – már tavaly is volt :) –, hogy augusztus 20-a alkalmából országtorta készül. A tavalyi Madártejes torta után, ez évben, Szatmári szilva tortát „kaptunk” meglepetésként. Külön öröm, hogy az általam igen kedvelt Zila Kávéházhoz kötődik ismét az országtortakészítés.
A tavalyi metódust követve, idén is ebéd után indultam tortabeszerző portyára az autentikus Zila Kávéházhoz. Megjegyzem, nagyon jó, hogy a kávéház mellett egy jó ideje kényelmes parkolóból – korábban a szembejövő autó-, valamint a mindkét irányból támadó villamosforgalommal is meg kellett küzdeni – néhány lépést kell csak kibírni, hogy zsákmányul ejthessük az ez évi célpontot. A Kávézó elektromos rendszerébe valami huncutság bújt, mert percenként kialudt a pultvilágítás, kiment az áram. De minden jó, ha jó a vége hozzájutottam a megfelelő tortaporcióhoz, Zilás csomagolópapírban és Zilás szatyorban sikerült is hazamenekíteni.
Szép kontrasztos rétegek, sötétbarna és krémszínű, nyúlnak el a sötét piskótalapokon. Az apró diószemek izgalmát újra és újra keresi a nyelvem, hol a szilvaíz, hol a csokikrém kellemes íze dominál, talán a marcipánkrém a legkevésbé érezhető. Jóval testesebb a Szatmári szilva torta a tavalyi könnyedebb, bájosabb madártejes alkotásnál. Mindkettőt szeretjük, ám ízlésemhez a könnyedebb sütemény áll közelebb. A kis áttört csoki virágával szívesen gondolok a Madártejes finomságra. De szilváspajtásnak is csak gratulálhatok! S közben, már a jövőre gondolok…

Rettenthetetleneknek e recept: http://augusztus20.freeblog.hu/archives/2008/08/02/A_Recept/

Korábban:
A Madártejes tortáról: http://digifotoim.blogter.hu/?post_id=182096
A Ziláról: http://szinhazesmiegymas.blogter.hu./?post_id=144541

Ponyvaregény Kávézó a gáton!

A Lágymányosi-híd mellett elnyúló Kopaszi-gáton, a kitűnő kert(park)tervezőnek hála, 21. századi, extra kellemes, szemet gyönyörködtető, tökéletes, makulátlan sétányon bújik meg a Ponyvaregény Kávézó. Nagyon bújik, ugyanis egyelőre csak a terasz üzemel, s ital, kávé és jégkrémválasztékból kényeztetheti magát a szerencsés arra járó. Az éttermi választék majd csak egy-két hét múlva próbálható ki (azaz számításaim szerint) az aug. 20-ai héten vagy azután), ha a mesteremberek (kőművesek, festők-mázolók és a többiek) istene is úgy akarja, s így a belső tér is fogadásra kész lesz reményeink szerint.
A szórólap szerint lesznek itt extrák, úgymint piknik kosár, pléd és sporteszköz bérlési lehetőség, de élőzenét, zongorát no meg gitárt is ígérnek, az italválasztékot tekintve kávéköltemények alkoholos és alkoholmentes variációkban, széles borválaszték, koktélok, csapolt és üveges sörök várnak majd ránk. Az ételválaszték szerint kemencében sült ételek, tökipompos, saláták, cipóban krémlevesek, bográcsolás, grill a teraszon csábítja majd a vendégeket.
Mondom, ez még csak az ígéret, mert jelenleg csak félüzemben, a teraszon működnek némi kávéval, sörrel, de az nagyon kényeztető a gyönyörű sétánynak köszönhetően. A 260,- Ft-os eszpresszó kellemes, de semmi extra aroma, a pohár kísérővíz sajnos lemaradt mellőle. A pisztáciazöld (?) formatervezett műanyag székek kényelmesek, a parkvirágokkal harmonizáló (közülük való?!) rózsaszín élővirág, a megrendelt sörrel, kávéval, jégkrémmel kellemesen üdíti a sétában megfáradtakat. A pincér gyors, ám kissé gondterhelt, de készséggel tájékoztat a megnyitás nehézségeiről, s hogy már egy héttel korábban is nagyüzemben akartak működni, ámde ez+az csúszik...
Mindenesetre ígéretes kávézó a gáton! Érdeklődve várom a fejleményeket, s drukkolok a sikerhez! Remek ez a Kopaszi-gát, pláne, ha még kávézókat is találok rajta! Rajta!
Café Ponyvaregény
Étterem, kávézó
Kopaszi-gát 12.
Nyitva: minden nap 12-02-ig
http://www.ponyvaregeny.hu

Ja, és itt egy kis Gát-hangulat:
http://fenyjegyzetek.blogspot.com/2008/08/virgok.html
és itt is:
http://magyarorszagfenyjezetek.blogspot.com/2008/06/budapest-kopaszi-gt.html

10-ből 8 pont,
mert még valójában nem üzemel, viszont víz sem volt a kávéhoz

Déryné Bisztró

Budapest I., Krisztina tér 3.
http://www.kavehazak.hu/kavehazak/kavehaz.php?id=484
http://www.cafederyne.hu/

A bagatell külső meglepően elegáns, nagyvilági belsőt rejt. Sokaknak zavaró ellentmondás a nem egyértelmű kommunikáció, hogy kit is vonzana szívesen e hely. Az I. oszályú beltéri luxusfíling, s a kültéri harmadvonalbeli külső kissé összezavarhatja a világos határokat kedvelőket. Ám én nem feltétlenül kedvelem a világos határokat, így cseppet sem zavar. Első ott jártamkor úgy tűnt, hogy az arra járók nem merészkednek a pazar belsőbe, inkább az autók tövében, a bisztró bejáratánál kialakított, ad hoc jellegű teraszon zsúfolódnak valamiféle otthonosságot keresve. (?)A belépő vendéget nem hagyják tévelyegni a tág térben. A fogadás rendkívül szívélyes, már-már zavarba ejtő volt. Bevezettek a bisztró közepére, a süteményes pulthoz. Sosem hagyom ki a sütikkel való közvetlen találkozás előtt a szemrevételezés fázisát, így ez a koreográfia pont kedvemre való volt. Ismertette a vendégfogadó hölgy a sütivariációkat – mely világossá tette rögtön, hogy egy kreatív ötletekkel megáldott cukrászhoz van szerencséje a süteményfalóknak. A mentás-citromos íz ígérete ragadott magával a meleg délutánon. Végül mi is a tömegben, kint ülünk le a járdára telepített terasz egyik asztalához. Gyorsan megérkezett a rendelésünk is. Szokásomnak megfelelő torkossággal, belekóstoltam partnerem túrós-mascarponés sütijébe is, ő is az én citromos-mentásomba. Mindkettő ízletes volt, a túrós édesebb, testesebb, a citromos-mentás könnyű, friss íze pont kiváló választás egy fülledt délutánra.Átlagos árak – extra belső.Belülre még további tesztelésre visszatérek!
Egy hónap múlva visszatértem.Ugyanaz a hölgy fogad, ugyanolyan szívélyességgel terelget, kérdezget kívánságainkról mint korábban. Egy, a bejárat melletti bőrfotelekben telepedtünk most le. Csupa nagyvilági újságot kínálnak a polcok, akárhova is nyúltunk – Vogue, Architecture & Design, stb. – pont jók az idő múlatásához. A korábbi hétvégén tett látogatáskor a beltér szinte üres volt, most pénteken, kora délután tele volt a bisztró.A dinnyés tortaszelet ellenállhatatlanul vonzó volt, meg is rendeltem… Szépséges volt, gyorsan behabzsoltam. A kávé… isteni, selymes, krémes, s az a tökéletes keser-édesség… a mennyei illattal és ízzel... Sajnos tejet nem kaptam hozzá, így partnerem desszertjének tejszínhabjából mertem egy darabkát a kávémba. Belekóstoltam még egy Sea Breath koktélba is – mentás, lime-os íze kiválóan frissített, élénkített. A többiek is dicsérték desszertjeiket. Hamarosan visszatérek!
http://www.cafederyne.hu/
10-ből 9 pontot kap
-1, a kávé mellől lemaradt tej miatt, ill. az előző alkalommal a kitelepülős viszonyok nem tetszettek.

Délibáb Kávéház és Nagycukrászda - Cegléd

2700 Cegléd, Szabadság tér 1.
http://delibab.atw.hu/

Dobfesztiválon jártunk Cegléden, de a szokásos cukrászda/kávéház túra természetesen ekkor sem maradhatott el. S láss csodát, elegáns kávézót rejtenek a főtér parkjának fái, s a cseppet sem elegáns telefonfülkék. A honlap szerint 100 éve vendéglátóhely működött már itt, de a jelenlegi formájában csak 2004 óta örülhetnek a helyiek és az erre járók. A klasszikus, polgári stílusú kávézó látványos, gazdagon megrakott pultarcát mutatja a belépőnek. Egy hangulatos, kávés felszerelést és zsákocskákban tanyázó arabicát tároló kis szekrényke előtt telepszünk le. Szinte minden szék foglalt, s a pulthoz folyamatosan járulnak az újabb és újabb nyalánkságra vágyó vevők. Sajnos a kávémhoz nem kaptam tejet. A pincérnők elég morcan szaladgáltak le, s fel. A csokis túrós karikásom egyedi és finom is volt – ilyen fazont máshol még nem láttam. Viszont a fizetés nehézkes, végül a pulthoz zarándokoltunk, leróni adósságunk.

A mosdó kifejezetten kulturált.
Kellemes hely, előttük a jövő s a feladat: fejlődni kedvességben, s a fizetőpincér felgyorsításában.
10-ből 7 pontot kap
- 1 a tej lemaradt
- 1 a fizetés nehézkes, kissé kedvetlen felszolgálók
- 1 az utcafronti kép még fejlődhet

Gresham Kávézó

Névnapi hangulatban indítunk támadást a luxusszálló kávézója ellen. Már az előcsarnok, s a kávézóba vezető út is pazar. Hiába, a szecesszió a leggyengébb pontom – rajongok érte. Ezek az indák, tekergők... Gyönyörűűűűű! Az ajtónállók szívélyesen irányítanak a célpont felé. A kávézó személyzete előzékenyen várja a vendégeket. Diszkrétek, udvariasak – folyamatosan érezhető, hogy egy Four Seasons luxusszálló kávézójában járunk. Végigpásztázzuk a süteményes pultot – hmmm… Művészi formába öntött finomságok sorjáznak. A ovális alakú, csokival bevont sütemény lendületes irányt vesz a látogató felé, mintha jönni akarna... Magácska lenne a somlói? Micsoda formabontás! Őt választjuk, s a szokásos feketét. Egy kellemes pamlagon foglalunk helyet, innen belátjuk az egész kávézót, a bejáratot, s a budai várat is. Az étlapot böngészve kissé elhűlünk az étlap jobb oldalán szereplő számokon. Nos, hmmm… a somlói 1900,-, a kávé 1500,-. Hűha, a nyitáskor nagyjából fele ennyi volt. Egyszer van az embernek (egy évben) névnapja, csapjunk a villával a sütemények közé, s a kávéskanállal meg keverjük a méregdrága feketét. Remek a somlói, sajnos hamar a végére érünk. A szokásos fotókészítéssel még zaklatjuk a pincért (aki önszántából ajánlotta fel még betértünkkor a fotózást, látván a kezünkben lévő masinát), de előzékenyen, mosolyogva nyomja a gombot. A fizetés nem oly gördülékeny mint várjuk, egy halvány erőfeszítéssel többet kell tennünk, hogy észrevétessük a fizetni óhajtó tekintetünket a pincérrel, mint kellene. A kijárat felé, ismét végignézzük az impozáns előcsarnokot, a látványos csillárt, a kandallót, a virágkompozíciókat. Pazar helyen jártunk.

Visszatérünk, megfelelő anyagi kondíció esetén.

10-ből 9 pontot kap
-1 A fizetés lassúra sikeredett.

1051 Budapest, Roosevelt tér 5-6.
http://www.fourseasons.com/budapest/dining/gresham_kavehaz.html